2012. december 19., szerda

Falra festjük... nem az ördögöt.


Ha Salzburgban a többszáz éves faragott betűk fogtak meg, és ezért be kellett tévedni a temetőbe, Kitzbühelben a téma az utcán hevert. Pontosabban a falakon. Ecsettel "hevertették" oda. 

A kézi munka igen magas szintű értékelésének lehettem tanúja (egyébként nem csak ezen a téren). Egy dúsgazdag település, ahol ugyan a pénz nem lenne akadály a trükkösebbnél trükkösebb cégtáblákhoz, mégis a kézzel festett falak számítanak a klasszis csúcsának.

Úgyhogy az ott töltött másfél nap alatt összegyűlt fotókból kiválogattam néhány olyant, ami többé-kevésbé sikerült is, és, amint a mellékelt ábra mutatja, lelkifurdalás nélkül terhelem meg velük az idetévedők vizuális receptorait.


2012. december 17., hétfő

Kalligráfia, kőbe vésve...

A hetekben volt alkalmam eltölteni négy napot Salzburgban és Kitzbühelben. Munka volt ugyan, nem turistaút, de az időbeosztás úgy hozta, hogy napközben bőven volt időm mászkálni, így érkezésem másnapján, délelőtt, elindultam Salzburgban az orrom után. 
Szóval sétálgattam az óvárosban, figyelve nagyjából arra, hogy az iránytű a fejemben túlzottan ne kuszálódjon össze. Ilyenkor szokásom, hogy főleg templomtornyok alapján tájolom be a helyzetemet, mint annó a hegyekben a magányos fenyők, tölgyek, vagy éppen sziklaormok szerint. Ezek alapján viszont nem is volt nehéz dolgom, mert torony volt bőven, lépten nyomon.


2012. november 14., szerda

KÉZÍRÁS... MARGÓN (2) - A gépek támadása

Kép forrása: PazarCuccok  - www.pto.hu

Csak a világos tájékoztatás kedvéért: még mindig nem az a Margó a téma... (előzmények: ITT)

Tehát köv. a folyt....

Téééényleg, fene se gondolta volna '90-ben, amikor gőzerővel kalapáltam az iratmásolatokat (minimum) három példányban indigóval írógépen - és csúcs volt az érzés -, hogy húsz év múlva már ez az írógépes viszonyom időszakos leporolásra fog korlátozódni (biztos, ami biztos, ma is van fönn egy, a szekrény tetején).


2012. november 13., kedd

ÜNNEPLŐRUHA ESKÜVŐRE

Rendszerint akkor találkozik az ember a legzseniálisabb új ötletekkel, amikor arra gondol, nincs új a nap alatt. 
Azt mindannyian tudjuk, mennyire jelentőségteljes és ünnepélyes esemény egy esküvő az ember életében. 
De hogy az ünnepélyesség addig terjed, hogy még a Biblia is alkalomhoz illő, új ruhába öltözzön, azzal eddig még nem találkoztam (persze ez nem jelenti azt, hogy nem volt eddig rá példa, lehet, hogy csak nekem új).
Úgy tűnik viszont, hogy az emberi kreativitás itt sem hazudtolta meg önmagát. Egy korábban általam "dedikált" Bibliát volt alkalmam így viszontlátni "esküvői ünneplőben".


2012. november 12., hétfő

VITRINBEN A SZÉPÍRÁS...

Véget ért a kellemes nyári terasz-szezon, szombaton éjjel már az egyik belvárosi kávéház utcai teraszán sörözgetve igencsak jó szolgálatot tett a szabadtéri fűtés jótékony ernyője.
Persze, mit stíröl akkor is egy hozzám hasonló tintás ujjú betűbeteg - a portálon díszelgő, kalligrafikus feliratokat.
Érdekes, fűződött tovább a fejemben, miközben a társaság a napi/éves pletykákkal volt elfoglalva, hogy van egy fajta kettősség ebben a "portálkalligráfia" műfajban. 
Egyrészt egyre népszerűbb, hiszen egyre több vendéglátós látja-érzi, mennyire ütős kommunikációs eszköz van a kezében az arányaiban gyakran  hatalmas üvegfelületekkel. Az "élő", kézi feliratok meg persze, hogy odavonzzák a tekintetet, és a hatásuk mechanizmusa hasonló, mint egy jól összeválogatott teraszbútoré, amikor egy sétálóutcában kóvályogva az ember azon tűnődik, melyik által engedje magát elcsábíttatni. Ráadásul a ház igényszintje is hasonlóan fejlődik, mint a berendezés/dekoráció egyéb területein. Minél több portálon jelennek meg kézjelek, annál fontosabbnak bizonyul, hogy profi kivitelt, ütős képet mutassanak, hiszen amikor egymás mellett tíz portál lesz teleírva, az utca embere ugyanolyan gyorsan véleményt alkot és rangsorol ebben is, mint ahogyan a teraszokkal, vagy bármi mással is teszi. Vagy észre sem veszi ha jellegtelen, és minden bizonnyal ez a legrosszabb verzió.


2012. október 25., csütörtök

KÉZÍRÁS... MARGÓN (1) - Most mi van a "zírással" ?

Mielőtt még félreértésekre adhatna okot, nem szándékozom semmilyen Margó nevű nemlétező hölgyismerősömre való írogatásról elmélkedni. Mindössze megpróbáltam valamilyen tőlem telhető szellemességgel bevezetni mondanivalómat (gyakran meglehetősen kétes értékű a dolog).
És ha csak most esett le a tantusz, akkor úgy tűnik, ez a szellemesség most nem (sem) jött össze. 
Szóval: röviden, a valódi téma az a "pánikszenzációhullám", ami végigvonulni látszik jó ideje a világsajtón, és amely a kézírás szükségességéről, értelmességéről, esetleges fölöslegességéről, előnyeiről, hátrányairól, kiszorulásáról, eltűnéséről, életéről, haláláról, ésatöbbiről szól. Ennek a margójára szeretnék körmölni néhány gondolatot a magam csöndes morfond írásával. Nem várható el, hogy szó nélkül hagyjam azt a rengeteg zseniális cikket, ami úgy indul, hogy "a kézírás vége" meg "a kézírás halála", meg "kiment a divatból a kézírás", meg ezek ellenkezője, meg sok más szalagcím, amely arra hivatott, hogy orronpattintós módszerrel hívja fel magára a figyelmet. Merthogy az Államokban kiszórják a folyóírást a tanrendből. (NB ennek néhol fordított hatása van, kis hazánkban válaszul még szépírás versenyt is tartottak. Nemhiába, nálunk mégiscsak zsigerből jön a "nem".)


2012. szeptember 6., csütörtök

Könyv... KÉZÍRÁSOK - HANDWRITINGS - megjelent

Addig-addig ültem csöndben, hogy bekövetkezett: megjelent a Könyv (nekem már csak így, nagy kezdőbetűvel).

Lehet, hogy most egy jó hosszú posztot kellene írnom, kivesézni, de nem teszem. Lelki hátteréről úgyis a szerzőnek, Vékás Évának kell majd beszélnie, és a megfelelő időben meg is fogja tenni.

Én csak arról írok, amit én gondolok róla.

Ami a személyemet illeti, csak annyit, hogy igen, nagyon jó esett a rám eső részen dolgozni. Csak remélem, hogy a megfelelő ember voltam a feladatra. Nekem sokat jelentett és jelent.

Ami a könyvet illeti? Pont az a csipetnyi van benne mindenből, ami elindíthat valami vágyat az emberben, hogy tollat fogjon a kezébe. Egy kis múlt, egy kis tudomány, egy kis művészet, és rengeteg lélek és érzelem, néhány oldalban.


2012. június 20., szerda

Könyv... Kézírások

Megtisztelő felkérést kaptam, közreműködni egy olyan kétnyelvű (magyar/angol) könyvben, amely kézírásokkal foglalkozik. Értelemszerűen a kalligráfia oldaláról közelítő fejezetben kaptam helyet. Egy csipetnyit mutatnék itt belőle, természetesen a megjelenése előtt minden mozzanatról "tudósítok" :)


2012. május 10., csütörtök

Fesztivál Budaörsön

Bár csak most jutottam oda, hogy "tudósítsak róla", azért nem maradhat el, hogy sikerült együtt fesztiválozni szombaton a Budaörsi Játékszínnel :) Remélem, sikerült egy kis pluszt vinni a sátorba a helyszíni kalligráfiával :) Nem beszélve persze az élményről, amit a művészekkel való találkozás nyújtott, és az egész hangulatról, ami átjárta a délutánt :)


Kiállítás... újratöltve...

Drága barátom, Bodnár Tamás két pergamen között sem nyughat, és továbbviszi a kiállítás kérdését. Tekintse tehát ezt mindenki újabb felhívásnak, újabb keringőre :)

http://kalligrafiaklub.hu/blogok/tomiro/figyelem-kiallitas-20

Jó munkát mindenkinek! :)


2012. április 10., kedd

Játék: fehér tinta vs. folyóírás


Szeretek fehér tintával próbálkozni. Kicsit kirántja az embert a mindennapokból, amikor a papír lesz színes, nem a tinta. Szeretem, mert egyszerű, és látványos. És igen sok alkalomra jó :D

Az igaz, hogy meg kell szokni. A jól fedő fehér tinták szemcsések, és a folyóírások tollhegyei nem szeretik a szemcsés tintát. Akkor is óránként változik a tinta állaga, ha már a hajunk is belefehéredett a tökéletes hígítási arány belövésébe :)


Színházi díszbemutató, szépírással


Amikor az ember megesküszik, hogy rendszeresen vezeti a naplóját, rendszerint azonnal be is havazódik, és ismét szép nagy lyukak képződnek az események sorában. 

Ezzel együtt viszont vannak történések, amelyek mellett már semmiképp sem lehet elmenni. Ilyen volt az is, amikor meghívtak a Budaörsi Játékszínbe, ahol hatodikán volt Tamási Áron "Énekes madár" című darabjának díszelőadása, és nekem, mint székely íródeáknak az volt a feladatom, hogy az előadás előtt versikés kártyákat írjak ajándékba a nézőknek, társulatnak, és aki még erre igényt tartott.


2012. február 21., kedd

Valentin nap - Louis Vuitton Budapest


Azt hiszem, álszent lenne nem beismerni, hogy igen örültem, amikor a Louis Vuitton budapesti üzlete nevében megkerestek, nem érnék-e rá náluk tölteni az idei Bálint napot, és ajándék kártyákat írni azoknak a betérőknek, akik erre természetesen igényt tartanak. 

Hát persze, hogy ráértem.


2012. január 24., kedd

TOLLTÁNC 2012 - A KIÁLLÍTÁS


Azt hiszem, bármennyire izgalmassá tették a körülmények a létrejöttét, mégiscsak sikerült összehozni egy olyan kis kollekciót, amely tényleg ízelítőt ad minden érdeklődőnek egy apró falat erejéig a kalligráfia elég sok kis lépéséből :D

Igaz, hogy némi hiányos infóáramlás igen furává tette a szombat délutánunkat, és a művház nevében is csak elnézést tudok kérni a kavarodásért, de amikor visszanézem a fotókat, elégedettséggel tölt el, hogy ismét sikerült tennünk valamit, ami segít előretolni a szépírás taligáját. 

Így most mindenki gyönyörködhet a négy vitrin tartalmában, és biztos vagyok benne, hogy nincs olyan, aki ne találna a saját ízlésének, fantáziájának tetsző alkotást. 


2012. január 9., hétfő

UPDATE -TOLLTÁNC 2012 -




Ezúton tájékoztatok mindenkit, hogy a 
TOLLTÁNC 2012 kiállítás kezdő időpontja 
január 15-ről 
január 21-re 
módosul. 
Megnyitó időpontja: 16:00 óra
Ennek megfelelően az anyagleadás határideje is megújul, az új határidő január 17

Mindenkinek kellemes alkotást, akik még nem adták le műveiket, még kaptak egy kis haladékot :)

Üdv, 

Buzogány Dezső