2013. július 17., szerda

Kréta és kávé - táblaírás, krétarajz




Egy kis időutazással felér, amikor az ember visszanézi a régi képeit. Még ha nem túl régiek, akkor is. És néha rendszerezni kell, mert amióta nem a harminchatos tekercsekre kattogtat az ember, ezrével hevernek mappákban szerteszét, és a legtöbbre egy idő után már nem is emlékszünk.
Mindenesetre nézegettem, és egyszer csak az ugrott be, hogy írok én itt mindenféléről, de valahogy eddig kimaradt egy elég fontos téma: a kalligráfia és a vendéglátás viszonya. 
Az ugye nem új senkinek, hogy egy szépen terjedő irányról divatosan szólva trendről van szó. Valójában viszont az a kérdés, mit tartok szem előtt, amikor egy étterem úgy dönt, hogy elhív, vagy én, ha ilyenre adom a fejem.


Werk: Nemeslevél 2



Ha lassan is, de azért némi haladás tapasztalható :) Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy egyszerre három anyagból dolgozik az ember: a teljes képről, a külön leírt latin szövegből, illetve a kinagyított részletképekből, hiszen kismillió egyedi vonásképet kell visszaadni.








2013. július 4., csütörtök

Werk: Nemeslevél, 1635.

Vannak dolgok, amelyek igen nehezen indulnak, mert különleges előkészületeket igényelnek, és meglepő módon, amikor összeáll minden, akkor kettős érzéssel találja magát szembe az ember. Ugrálóan boldog, hogy belekezdhet, és összeszorul a gyomra, hogy ne szúrja el.

Valahogy így állt a dolog a jelenlegi, igen lassú szekérrel indult munkámmal: egy nemeslevéllel, amiről a család egyik tagja megkért, hogy készítsek egy másolatot. Pontosabban pergament kell beszereznem (valódit, NEM "pergamenpapírt"), aranyat (rendes 24K), megírni a szöveget, megfesteni a címert. A pecsét, zsinór, satöbbi az más, ehhez értő szakember dolga.


2013. április 8., hétfő

NEM TŰNTEM EL



Ismét csak égek, hogy még mindig a tavaly karácsonyi bejegyzésem árválkodik a naplómban, pedig most már húsvét is elmúlt.

Pedig igencsak mozgalmas volt az első három hónap. Többszáz újévi üdvözlet után Bálint nap, Kézműves vásár, Esküvő kiállítás, oklevél, emléklap, vendégkönyv, házasságlevél, ésatöbbi, ésatöbbi színesítette a szürkének így egyáltalán nem mondható mindennapokat.
Nemigen volt időm ezeket annó beposztolgatni, kénytelen leszek így az új történésekkel párhuzamosan, visszatekintgetésként leírni.