Tisztelettel jelentjük, hogy a mai napon Kodály úr, és a Road zenekar együttesen és mégis, külön-külön is az osztályunk falán három, illetve négy méter szélességben, valamint másfél méter magasságban elfoglalta a neki kijelölt helyet.
Az a néhány szó, amit itt megizentek, szolgáljon mindenki épülésére, amennyire csak lehet.
Igazán kihívás vászonra írni, főleg 30-40 centis betűkkel. Áldott szerencse, hogy akadt egy rendezvény kapcsán feleslegesen megvásárol 5 cm széles poszterfilcem, (nem is értem, minek vettem akkor, most meg hálától könnybelábadt szemekkel veregettem a vállamat). Mindenesetre számomra még mindig könnyebb, mint ecsettel írni, és mivel amúgyis anyukázós a textilírás kérdése, a filc most igazán hálásnak bizonyult. Valahol írtam már, hogy az ecset és vászon viszonya számomra néha túlságocsan csöpögős :D
Aztán jött a torna: kiteregetni szépen a 3, majd a 4 méteres "lepedőt" a padlón.
Pici eltörpült az A3-as mintalap a vázlattal...
Először a rövidebb Kodály-mondat került fel, mintegy bemelegítésként, a lepedőre...
...ami így néz ki az osztályban
Aztán a Road zenekarral is elindultam...
És ma reggel hétkor szögeztük ki :)
Elég egyedi osztálydekor az erzsébeti Kossuthban :D:D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése